Lehet, hogy nem az Oroján Sanyi tehet róla, csak hát az emberek manapság olyan gyanakvóak és előítéletesek: például ahol megjelenik ez a talpig becsületes jó hírnevű, becsületében sérthetetlen agilis fiatal politikus, ott a helyi polgárok hisztérikus módon elkezdik félteni a közpénzeiket. Ráadásul vírusszerűen terjed ez a mélységesen diszkriminatív jelenség: Hatvanban, Makláron, Füzesabonyban és Egerben is ez történt, mintha csak a gyanakvás fertőző lenne. Ráadásul ez az Oroján Sándorral szembeni gyanakvás járvány elérte Kápolna községet is, ahol nemrégiben Berecz Kálmán polgármester otthagyott Sanyi nevére egy lezárt borítékot, amit Sanyi több tanú jelenlétében át is vett. Többen meg is kérdezték Berecz Kálmánt, mit keresett Kápolnán Oroján és mit tartalmazott a boríték, de ő csak nevetett. Nem is csoda, hiszen egyfelől mi köze bárkinek ahhoz, hogy mit tesz egy fehér borítékba Kálmán egy jó barátjának Sanyinak. (Ráadásul Kálmán eleve vicces, és nevetséges srác: volt kitől tanulnia, hiszen testvére, Berecz Mátyás, az előző országgyűlési választásokon a nem kevésbé vicces Márki Zay Péter főállású bohóca volt. Már maga az a tény is vicces volt, hogy ez a magára adni nem képes, a testvéréhez hasonlóan szakadt, koszos, állandóan mindenhonnan elkéső zavart figura, konkrétan országgyűlési képviselőjelölt volt.)

Szóval Sanyi és Kálmán.
Édesek együtt.
Sanyit elzavarta a pártja, de Kálmánt már eleve be sem engedték. 
Sehová.
Pedig nem volt finnyás: a DK-tól a Mi Hazánkig mindent megpróbált, hiszen tudja: aki fontos egy pártnak, az fontos és kellemes pozíciókat is kap mellé.

Sokan emlékeznek még milyen boldog és kiegyensúlyozott volt, amikor Mirkóczki Ádám azt a meggondolatlan döntést hozta, hogy jelölte és beválasztatta Kálmánt az egri EVAT ZRT igazgatótanácsába. Azok voltak a habzsi-dőzsi szép idők. 
Kálmus - ahogy otthon a család nevezi őt, talán utalva a krónikus kelekótyaságára - miközben vidáman felvette költségtérítéssel együtt közel egymilliós kápolnai polgármesteri fizetését, igazi kivénhedt zsúrpubiként lubickolt az egri belvárosi kávéházi közéletben. Zsebes naciját zakóra cserélte, kamu puritán parasztbiciklijéről átült az apja egyik autójába a sok közül, és élvezte a dobó téri nagyvilági életet. Ebédek, kávézások, önagyonülésezések: végre fontos ember lett a híres jogász-közgazdász, aki valahol a lelke mélyén nyilván méltatlannak érzi magához ezt a kis poros falut, Kápolnát. Ezért van az, hogy nyaranta, ha a közmunkások végeztek a balatoni nyaralója rendbetételével, le is megy oda gyorsan, amikor csak tud, egy kis friss, úri levegőt szívni. 

Kálmus! Nem akarsz most egy kicsit inkább Sarudon polgármester lenni? Úgyis onnan származol - viszont ott még nem ismernek.