BÓDAY PÁL PÉTER - egy gátlástalan bűnöző

Egész életemben embereket bántottam és nyomorítottam meg testileg, lelkileg. Rendes munkám sosem volt, de mit is várhatunk egy félig zsidó, félig náci véglénytől.

Csak azért írom e sorokat, mert a feleségem megkért arra, hogy legyek az életemben legalább egyszer őszinte…Sokáig Budapesten éltem, bár rokonságom vidékről származik.

Elvileg történelem-olasz szakra jártam, de sosem vettem hasznát, sokkal inkább az írói vénámnak, amit az egyik felmenőmtől örököltem.

Újságíróként a rágalmazással egybekötött zsarolásnak volt egyik korai mestere.

Amikor újságíróként a Blikkben és a Magyar Nemzetben működtem már akkor is a leggusztustalanabb lejárató cikkek kötődtek a nevemhez.

Ezt tökéjre fejlesztve rengeteg embert zsaroltam meg millió forintokat zsebelve be tőlük.

Később tagja lettem Tasnádi Péter maffiózó csoportjának. Az éjszakában védelmi pénzek beszedésében testi sértésben vettem részt, több ember ellen elkövetve bűnöket. Amikor a főnökömet bebörtönözték engem bízott meg azzal, hogy az őt megcsaló feleségét és a szeretőjét megöljem.

Ténykedésem alatt több embert megverettem, megkéseltettem, az asszony arcába savat öntettem, a szeretőt pedig le akartam lövetni. A fegyver beszerzés közben tartóztattak le, de azt nem találták, így csak másfél év fegyházbüntetést kaptam bűnszervezetben elkövetett emberölés kísérlete miatt.

A főnököm nagy becsben tartott, amíg börtönben volt, használhattam a Szemlőhegyi villáját és a rám íratott luxusmercijét. Sajnos ez az időszak véget ért és a szabadulás után rá kellett döbbennem arra, hogy a fővárosban nekünk nincs többé helyünk, átvették azt a tőlünk is rosszabbak.

A sok kamera és a mobil miatt a pénzbehajtás és az emberek verése amúgy is elég kockázatossá vált, így új kereset után kellett néznem.

Feleségemmel úgy döntöttünk, hogy vidékre megyünk. Először a Balatonon próbálkoztunk, de onnan elhajtottak minket. Egy ismeretség miatt döntöttünk úgy, hogy Hevesbe költözünk. Akkor már kitaláltam, hogy a politikai és gazdasági bűncselekmények felé veszem az irányt, amihez kapóra jött a feleségem macskamániája.

Ezt cukiság álca tökéletes alibi az aljasságok elkövetéséhez. Szegény azt hitte, hogy érdekelnek a dögök, pedig mindig csak az átverés volt a cél. Szerencsétlen macskákat ivartalanítva egész életükben egy rácsos szobában tartom, ami rosszabb, mint a börtön, mert ott legalább nem herélik ki az embert. De ez sohasem érdekelt, csakúgy, mint a fák, amit ültetünk egy régi sitt lerakó helyére. Persze mindegyik kiszárad, de kit érdekel, amikor a bájgúnár haverok és a lájkvadász politikusok ott feszíthetnek mellettük pár percig.

A tervem az, hogy ismert emberek, politikusok bizalmába férkőzők, a kapott információkkal kereskedek és akit tudok megfenyegetek vagy megzsarolok. Aki nem fizet az le lesz járatva.

Ezt a blogot is álnéven írtam (Patek Z. Fülöp), amit aztán Kont István álnéven terjesztettem és kommenteltem a facebookon. Egy csomó kamu oldalam van és facebook csoportom, ahol szélsebesem terjeszthetem a kreténségeimet. Ebben segítségemre van egy-két agyhalott állatvédő vagy gátlástalan szar alak. A baj az, hogy kezd eluralkodni rajtam az elmebaj a sok kokain és a borral bevett xanax miatt.

Ráadásul a vidékiek sem teljesem idióták és már sokan rájöttek arra, hogy a

macskaárvaházam is csak egy papírok nélküli kész átverés show.

A feleségem is elhagyott, kénytelen vagyok kiskorú cigány kurvákkal vigasztalódni, de sebaj a másoknak okozott szenvedés még okoz némi kéjes élvezetet. Tudom, hogy egyszer kipukkan a lufi és mindenki rájön, hogy nem vagyok senki, csak egy gátlástalan szar alak. Hiába építtetek politikai hiénákkal kápolnát, már fűtik nekem az egyik üstöt a pokol legmélyebb bugyrában.

Pedig valamikor lehet, hogy jó ember voltam…

Napok kérdése és megtartja alakuló ülését az új egri képviselő-testület.
Azt, hogy milyen lesz, nem tudjuk, de azt igen, hogy orojànsàndormentes, mirkòczkizitamentes, bereczmàtyàsmentes. Vagyis a most végetérő ciklus legalávalóbb helyi politikai véglényei bizonyosan nem pusztítanak tovább. Azért ez is valami….                                    
Az új egri képviselő-testület orojánmentessège egyúttal azt is jelenti: végre valóban végetért minden egri bajok egyik ősforrásának, Nyitrai Zsoltnak  a dicstelen heves vármegyei ámokfutása is. Amúgy mentálhigiénésen azért ne becsüljük alá az egri Nyitrai korszakot. 

Mert ma már talán viccesnek tűnik, de sokan, sokáig komolyan féltették ennek a sunyi, meghasonlott, feminin figurának az uralmát. Sokan, sokáig elhitték, hogy Nyitrai mögül az államhatalom vicsorog rájuk fenyegetően, kislányosan törékeny öklécskéjét pedig a  Romániából importált politikai verőembere, Orojàn rettenthetetlen és ellentmondást nem tűrő erőszakos fellépése erősítik meg. 

Igen. Vicces, de sokan tartottak ettől a két politikai szélhámos pancsertől.  Akikről ma már, hatalom híján, inkább két szánalmas politikai szélhámos, két eltérő karakterű, de a hazudozásban egymáshoz hasonlóan határt nem ismerő vicces  blöffmester visszataszító karakterei sejlenek fel. 

Nyitrai esetében annakidején még maga a miniszterelnök, Orbàn Viktor is megcsillantotta vitán felül álló humorérzékét, amikor a választási kampány kellős közepén még egy használt mosógépnél is eladhatatlanfigurának nevezte a magát ultrabennfentes kormányzati bizalmi embernek láttatni akaró Nyitrait. 

Annyit viszont a tényszerűség kedvéért azért érdemes megjegyezni: az új egri közgyűlés nyomokban azért tartalmazni fog egy kis Orojànt, hiszen a Fideszből eltávolított elvtelen politikai szélhámos egyik kedves üzleti partnere, Pál György ott fog ülni, elvben az ellenzék, a gyakorlatban Orojànnal közös komcsi üzlettársainak képviseletében az egri közgyűlésben. Szóval, ha majd Pál György felszólal és szavaz, nyugodtan sejtsük mögötte, a bukását elfogadni nem tudó, visszatérni és újra pusztítani szándékozó Orojànt. Aki mostanában éppen arról hazudozik, hogy az üzleti életben képzeli el a jövőjét, de a biztonság kedvéért Deák Boldizsáron keresztül nyomul a Tisza Pártba, Nyitrai pedig megpróbálja még mindig nagy becsben tartott, sokat próbált különbejáratú, személyi politikai gengszterét valahogy visszaszuszakolni a Fideszbe.

Meg aztán ne feledkezzünk meg az Orojàn által komprumpált, így általa továbbra is zsarolható figurákról, akik kisebb-nagyob politikai pozíciókban azért még ott lapítanak a heves vármegyei közéletben. 

Kik ők? Listánk nekünk sincsen róluk, de sejtéseink és infomàciòink igen. Vannak egy páran…

Ott van például Kapálna erkölcsi söpredék polgármestere, a bukott Berecz Mátyás testvére, Berecz Kálmán, aki Orojàn hűséges szolgájaként még erdőket is hajlandó a saját falujában kiirtani, ha úgy gondolja, hogy azzal olyannak árt, akinek ártani kedves a gazdájának, Orojànnak. 

A vármegye teljeskörű, végleges Orojàn, ès nyitraimentesítèse,  elsősorban a heves vármegyei fideszes választókerületi elnökök közös feladata, erkölcsi kötelessége  - és jól felfogott érdeke -  lesz. Erkölcsi kötelességük azért, mert nem tehetik ki még egyszer két ilyen politikai szár házinak, mint Orojàn ès Nyitrai, Hatvant, Zagyvaszántót, Egert, Maklárt, Füzesabonyt,  és a teljes vármegyei közéletet. Jól felfogott érdekük pedig azért, mert ha a szavazó a Nyitrai-Orojàn párosra, és tetteikre asszociál velük kapcsolatban, az garantált mínusz 5 százalék a Fidesznek. 

Márpedig 2026-ban, nagyon úgy tűnik, nem fog beleférni mínusz 5 százalék sem.

Aki az emberek helyett a rezsimet szolgálta – esettanulmány egy besúgó orvosról
Ez egy névtelen blog, az írók szintén névtelenséget kérnek. Nem azért, mert szégyelljük jelen
tettünket, hanem azért, mert nem a nevünk a lényeg, ahogy a mostani történet szereplője nevét
sem fedjük fel. Nem ér annyit ő maga. De szeretnénk, hogy akik ráismernek, márpedig rá
fognak, azok tudják, ki az orvosuk, ki ír nekik gyógyszert, ki ad nekik tanácsokat, és a helyén
kezeljék a dolgokat.

A rendszerváltást követően, amikor az érintettek belenézhettek az ügynökaktákba, mi páran,
akik ezt az írást jegyzik, megtettük. Megnéztük, mit írtak rólunk, és ki volt az. Nem kellett
hozzá nagy logika, hogy az események, időpontok és személyek felemlegetésével rájöjjünk,
ki az. Természetesen nem ismerjük minden tettét, hiszen ezek az akták személyre szólóak, de
ha rólunk írt, akkor minden bizonnyal másokról is. Egy dél-hevesi orvos, aki a legmagasabb
kaszthoz tartozott az előző érában. Egy dél-hevesi orvos, akitől azt várták, hogy megoldja a
gondokat. Ehelyett a legféltettebb titkokat osztotta meg a Kádár-rendszer tartótisztjeivel, akik
ezt fel tudták használni mindenfajta zsarolásra, beszervezésre. Olvasva ezeket a jelentéseket,
az is nyilvánvalóvá vált, hogy egyáltalán nem kényszerű jelentések voltak ezek. A doktor úr
bizony önkéntesen, elhivatottságból csinálta ezt. Olyan szintű részletességgel ír a kollégáiról,
hogy az már-már túlzás.
Jelentett a kollégáiról, szakmai fórumokról, hogy az egyes orvosok éppen mikor kritizálták a
rendszert. Ezt onnan tudjuk, hogy négyen voltunk, akik kikérték a megfigyeléseikkel
kapcsolatos papírokat, és mindnyájan Heves megyében dolgoztunk. Az írás minősége, a
megemlített események alapján nagyon hamar be tudtunk azonosítani az ügynököt.
Mindegyikőnk aktáiba egy széleskörű háttérvizsgálat volt. A besúgó felvázolta mindenkinek a
családi hátterét: mennyire érkezünk osztályidegen környezetből, ki volt horthysta család
leszármazottja, ki az, aki hűséges a rendszerhez. Aprólékosan elemzi, hogy az egyes családi
múlt, illetve az egyéni személyiségjegyek mennyire igazodnak a rendszerpártisághoz vagy -
ellenességhez.
Ezt követően naplószerűen következnek az események. Minden egyes közös programról ír,
legalábbis amire mi is vissza tudunk emlékezni. Akkoriban, mi a megyében működő körzeti
orvosok nagyon jól ismertük egymást. Hiszen sok esetben ugyanabba az általános iskolába,
gimnáziumban, sőt sokan ugyanarra az egyetemre jártak, így nagyon gyorsan kialakultak
személyes kapcsolatok. Voltak iszogatós esték, disznóvágások, ahova elhívtuk egymást, és
nemcsak szakmáról beszéltünk. Nos ezekben a jelentésekben megjelentek a szakmai
konferenciák és a személyes találkozások. Első esetében egy jellemző példa, hogy ügynökünk
mennyire vette komolyan a munkáját. Leírta, hogy mikor és hol került sor az eseményre, kik
vettek rajta részt, miről beszéltek, és még nem felejtette el megemlíteni, hogy a szünetekben
szovjet viccekkel szórakoztattuk egymást. Ez így volt, bár azt nem teszi hozzá, hogy ő maga
is elsütött ilyen poénokat.
De a személyes találkozókat is szépen vezette. Azokat az eseményeket is leírta, amikor csak
kétszemközt találkozott valakivel, és felvázolta, mikről beszéltek. Ugyanezt megtette, amikor
szociális eseményeken vett részt, még kocsmatalálkozók is terítékre kerültek. Azt egyébként a
hazafias James Bond kiemeli, hogy ő folyamatosan azon dolgozott ezeken az eseményeken,
hogy feltárja, ki akarja kisiklatni a szocialista szellem vasútját. Gondoljunk csak ebbe bele!
Nem elég, hogy leírta a beszélgetéseinket, összeszedte az információmorzsákat azokról, akik
a legközelebbi kapcsolatban voltak vele, de még provokált is minket. Természetesen azt tegyük hozzá, hogy ezeken a diszkrét beszélgetéseken barátunk nagyon sokszor ekézte a Kádár-rendszert. Ebben sem működik jól a körzeti rendszer, abban sem, a kórházakban ez van, ez miért nincs. Természetesen ezeket a kritikákat mindig négyszemközt emlegette, nagyon csendes helyeken. Minden bizonnyal nem akarta, hogy tartótisztjei megtudják, mit gondol valójában, ha ezt gondolta egyáltalán.
A jelentésekből az derül ki, hogy az orvosügynök elhivatott kommunista volt, aki hitt a
rendszerben. Ha ez lenne az igazság, azt még el is fogadnánk, hiszen mindenkinek vannak
elvei, és mindenkinek joga van tájékozatlannak lenni. De ahogy nekünk ecsetelte, mit gondol
a rendszerről, hogy a felmenői között a Horthy-rendszer helyi potentátjai voltak, hogy ebben
kételkedünk. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy ezzel akart kitűnni, ezzel akart pozíciót
szerezni. Opportunista. Így gondoljuk elnéztek minden hibát, amelyet egy orvos elkövethet, és
gyermekeit kitaníthatta. Ismerve azok jelenét és múltját, nem gondolhatjuk komolyan, hogy
önerejükből és szorgalmukból jutottak diplomához. Apuka cseppet sem átlagos és dicső
másodállása is hozzájárult. Persze ez csak feltételezés, de engedjünk meg magunknak, hogy
semmi köze nem volt hozzá, ugyanakkor a két gyermek életútját nézve bizony örökölték
apjuk jellemét.
Ezek ismeretében arra is kíváncsiak, hogy csak a kollégáira, vagy az egyes települések, ahova
ki lett nevezve körzeti orvosnak, lakosai után is írt jelentéseket. Mi ezeket nem tudhatjuk,
hiszen mindenki csak a saját, személyes aktáit nézheti át, azt viszont tudtuk személyes
tapasztalatainkból, hogy ugyanolyan módon nyomozott irántunk a doktor úr, voltak betanult
kérdések, amelyeket négyszemközt szinte mindegyikőnknek feltett. Így hát elmentünk az
egyes falvak értelmiségi vezetőihez, legyen az ellenzéki vagy állampárti, hogy ők
tapasztaltak-e hasonlót. Azt természetesen nem mondtuk el, hogy miért kérdezzük és mi a
feltevésünk, mert az nehezítené az objektív megközelítést. Beszélgettünk a még élőben
lévőkkel, hiszen nagyon sokan meghaltak már, így a rekonstrukció rendkívül nehéz. De akiket
megtaláltunk, és tudtunk beszélgetni, ugyanazok a képzetek, ugyanazok a tapasztalások
rajzolódtak ki. A csendes, kicsit szórakozott orvos, aki magánbeszélgetésekben egy igazi
nemzeti hazafi, de a családja és a saját egzisztenciája miatt ezeket nem mondhatja el nyíltan.
Kifejezetten érdekelte ugyanakkor, hogy kik az ellenzéki érzelmű polgárok, ki mennyire
vehemensen kritizálja a rendszert.
Ezekből az látszik, hogy a kedves doktor úr nemcsak a helyi orvostársadalom tagjait súgta be,
hanem mindenkit, akit a rendszer valamilyen formájában az ellenségének tekintett, és akiről
jelenteni kellett. Mindegy volt az, hogy a tanácselnök, hogy a plébános vagy éppen e
téeszelnök, történetünk főszereplőjének mindegy volt. Bárki, aki gyanús volt, annak már a
bizalmába férkőzött, a barátjának adta ki magát, és mindent összegyűjtött róla, ami szerinte
fontos volt. Ezt meg is tehette, hiszen az egész személyisége erre predesztinálta. Gondoljunk
csak bele, van egy kedves, csendes orvos, aki a maga nemében még elég tutyi-mutyi is, ennek
ellenére egy gondoskodó, viccelődő úr. Benne éppen ezért bizonyosan sokan megbíznak, sőt
sok esetben tud bizalmaskodó is lenni a szó jó értelmében: közel férkőzik mindenkihez, és
elnyeri a személyes szimpátiáját, innentől fogva pedig egy háziorvossal mindenki megosztja a
gondolatait. Kellene ennél jobb ember egy diktatúrának, hogy azokról jelentsen, akik helyben
akár bonthatják az erősnek hitt rezsim falait.
A mi emberünk pont ezt tette, a lehető legaljasabb és legszervilisebb módon. Sokszor még azt
is megjegyezte a jelentéseiben, hogy kinek a gyerekét nem kellene egyetemre felvenni, kiből lehet tipikus lázadó ott, ahol néha arról is, kit hol kellene pótolni. Bár lehet, itt nem annyira
a politikai kérdések lehettek a motiváló tényezők, hanem a gyermekeit odajáratta, és
valószínűleg nem lett volna jó, ha mások közelebbről ismerik őket. Akik között
felnőttek, bizonyosan jobban ismerik, és kifürkészhettek volna pár érdekesebb dolgot.
Ezek ugyanakkor sose történtek meg, arra még a leginkább elvakult kommunisták se
vállalkoztak, hogy szakmailag teljes mértékben helytálló szakembereket csak azért
távolítsanak el, és szüntessék meg az egzisztenciáját, mert egy besúgó azt javasolta.
Ugyanakkor sokat elmond erről az embernek a jellemrajzáról, miközben folyamatosan
együttérző és segítőkész ember képét mutatta. Éppen róla gondolná senki, hogy besúgó, éppen
ezért jó alany.
Mindenesetre egyáltalán nem „hazafias” indíttatásból tette, a jól felfogott anyagi és
egzisztenciális érdeke hajthatta. Erre a legjobb példa a rendszerváltás utáni élete. Amint
elbukott a rendszer 1989-90-ben, rögtön az egyik legfontosabb konzervatív hangja lett a dél-
hevesi vidéknek. Akkor már nyíltan szembekerült azzal a rezsimmel, amelyet addig titkon
végig szolgált. Politikai pályára is lépett, egyszer még pozíciót is szerzett magának, de nagyon
nagy dolgokat akkor sem vitt véghez, és azóta sem. Akkor már büszkén hirdette felmenőit,
akik az 1945 előtti világban valamilyen pozíciót betöltöttek, onnantól istenfélő emberré vált,
amelyet korábban azért nem túlságosan hangoztatott. Akkor már a keresztény vidéki
értelmiség harcos tagja lett, hangoztatta is a véleményét, bár ez is mindig aszerint változott,
hogy éppen ki alkotta a kormányt. Tudott idomulni az MDF vezette kormányhoz, de nem volt
baja sem a szocialistákkal, sem a Fidesszel. Sőt tudtunkkal a mai napig részt vesz demagóg
politikai akciókban, ahhoz az arcát adja. Bár azt hozzáteszi, hogy tőle ez távoláll, de családi
kötelékek miatt ebben ott kell lennie. Ez természetesen nem igaz. Van az a pont, amikor bárki
azt mondja, hogy elég, ebben már nem tud és nem akar részt venni. Azok az emberek tudnak
az ilyen kampányokban részt venni, akiknek nincs értékrendjük, személyes indíttatásuk csak
az egzisztencia és a vélt vagy valós hatalom biztosítása lokális szinten. Fenntartson egy olyan
szituációt, amelyben ő is képes befolyásoló tényező lenni, és mint besúgó, bizony az volt.
Nem tudjuk, hány emberről írt még jelentéseket, nem tudjuk, kiknek az életét tehette tönkre.
Ezeket a jelentéseket olvasva ugyanakkor egy valami kirajzolódott. A túlságosan pontos
jelentések, a tűpontos emlékezet alapján arra is tippeltünk, hogy sok találkozó után
jegyzeteket is készített, sőt ha esetleg ő hívta össze ezeket a baráti összejöveteleket (ilyen is
volt jó pár alkalommal), azokra már úgy készült, hogy feljegyezhesse a legfontosabb
kijelentéseket, de sok esetben a legkisebb rezdülését is képes volt bármelyik személynek a
gyanú jeleként értelmezni, és rögtön az ellenség tagjaként értelmezni. De amikor már a
családtagok is bekerülnek a jelentésekbe, és azt javasolja, hogy esetleg őket is meg kellene
figyeltetni, vagy éppen elhelyeztetni a munkahelyéről, az már súlyos, akkor is, amikor
kollégáiról írja ugyanezt. Amikor pedig közülünk kettő személy esetében is többször javasolja
az orvos másik körzetbe való helyezését, felmerül a gondolat, hogy nem-e a helyére akart
kerülni? Ne feledjük, akkoriban vezényelték az orvosokat, és bármi előfordulhatott. Persze
mi jóhiszeműek voltunk, és örültünk az akkor barátnak hitt kolléga sikerének, aki
megannyi szakmai konferencián adott elő, a legújabb műszerekhez jutott hozzá,
bármilyen gyógyszert képes volt felírni. Azt hittük, ez a betegek érdeke.
Ehelyett mindez csak önámítás volt részünkről, és a doktor urat is kevésbé
foglalkoztatta ezen emberek sorsa. A befolyás és a hatalom, meg az azzal való visszaélés, ez érdekelte és ez izgatta őt. Lehet, hogy kevésbé kellett volna bizalmunkba avatni, lehet
elővigyázatosabbnak kellet volna lenni. De mi azt gondoltuk, közénk tartozik, és ha nem
mindenben is értünk egyet, az alapértékek ugyanazok. Tévedtünk.
Ez a kis történet és ez a blog azért indult, hogy még igazságot szolgáltassunk azoknak, akik
megszenvedték az ilyen embereket, és óva intsük őket tőlük, történetünk főszereplőjétől is.
Aki ezt olvassa, és ott él, tudja, ki ez a személy, és reméljük, egyre többen megtudják. Mi
ebben csak a névtelen mesélők szeretnénk maradni.

Tanúságos és elgondolkodtató üzenetet kapott blogunk egy név nélkül író, de vélhetően Eger és térsége közéletére érzékelhetően régóta közelről rálátó olvasónktól. 

“Meddig tűrik még a Fideszben, hogy Nyitrai Oroján mögé bújva és őt bábként mozgatva a saját pártját, a jobboldalt és a közélet amúgy is rossz morálját pusztítsa?”

 Ezzel, a posztunk címében is idézett kérdéssel zárja levelét olvasónk, előtte hosszasan kifejtve, hogy Nyitrai Zsolt - vagy ahogy szerinte pártjában  nevezik a nyitraizsoltit parafrazeálva,  viccesen, gúnyosan utalva eltitkolt melegségére  “Nyitrai Zsófi” - és egri végrehajtója, Oroján Sándor (eredeti román nevén Oroianu Alexander), már Habis László bukásában is főszerepet vállaltak azzal, hogy megpróbálták leuralni, félelemben tartani Eger szinte minden köz és gazdasági szereplőjét. Személyük rendkívül  rossz reklámjával rontva a Fidesz esélyeit - majd előidézve önkormányzati választási bukását, a városra szabadítva egy pusztító söpredékkoalíciót.

Azt már csak mi tesszük hozzá: Oroján jelenlegi, továbbra is Nyitrai bíztatására,  és háttértámogatásával zajló politikai zsarolásai abban különböznek jelentősen a fél évtizeddel ezelőttiektől, hogy időközben mind Nyitrai, mind pedig Oroján csúfosan megbukott Egerben, és immáron választói felhatalmazásra sem hivatkozhatnak, amikor továbbra is megpróbálják egri politikai, gazdasági, sport és médiavezetőknek megszabni, hogy mit csináljanak, kivel álljanak szóba és kivel ne.

 Oroján csúfos bukásával nem szűnő egri ámokfutásának újabb gyöngyszeme, hogy sok más egyéb mellett, most azzal is bizonygatja főnöke, Nyitrai,  állítása szerint továbbra is töretlen informális egri hatalmát, amit városszerte terjeszt: Szécsi Zoltán az Egri Vízilabda Klub edzője az ő “emberük”, azt tart meg és azt rúg ki, akire Nyitrai neki utasítást ad. 

Ez az eset is jó példa Oroján ravasz manipulációs munkamódszerére. Amelynek lényege, hogy nyomokban igazságot tartalmazó állításokra épít egy számára előnyös fiktív valóságot. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy Szécsi “Nyitrai embere”, de azzal is mindenki tisztában van, hogy az egykori olimpiai bajnok sem Nyitraiért, sem másért nem kockáztatná a számára családi vállalkozásként is kitűnő, nagymúltú vízilabda klubban viselt pozícióját. Igy aztán bárkinek az utasítását végrehajtja - akár Nyitrai ellenében is - több mint kellemes állása megtartása érdekében. (Szécsi maga ezt sms-ekben szükségszerű “lavírozásnak”, “taktikázásnaak” titulálja.) Végül, de nem utolsó sorban: olvasónk szemünkre veti, hogy bár magunkat tájékozottnak mutatjuk, nem is tudunk róla: egy közismert egri üzletember korábban - egy elszámolási vita keretében - megpofozta Nyitrait. Nos, természetesen tudunk róla, ismerjük a régmúltban történt ügy másik szereplőjét is, akinek akkori dühét ugyan megértjük, de a fizikai erőszakot, mint bármilyen más törvénytelen cselekedetet is - elítélünk. Meggyőződésünk szerint Oroján és Nyitrai ügyeiben a nyilvánosság, és kellő bizonyíték esetén, a nyomozó és vádhatóság jelentheti a megoldást, nem pedig bármilyen típusú erőszak.